Lickóvadamos község Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben található. Liczkó már 1260-ban létezett. Különböző neveken szerepel, mint: Aqua Lysco, terra Lysco, Naglizkow, Kyslyzko, Felselyzko és Iborlysko. 1338-ban a besenyői nemesek Nagy- Liszkó nevű birtokot Isabori Jánosnak engedték át. 1513-ban Nagy- Liczkót Várföldével fogják együtt. A hajdani Kyslycko ma egyszerűen csak határnév. Vadamos a Vadalmás név elferdítése. Lickó, Vadamos és Mukucsfalu falurészeket a Gellénházi-patak választja el egymástól. A két település nevéből mesterségesen alkotott helynév első tagja szláv eredetű. Lickóvadamos Lickó (Nagy- és Kis-) és Vadamos településekből 1898-ban lett egyesítve.

A település értékei:

Vadamosi harangláb  Lickóvadamos, Petőfi u. 25. előtt

A templom nélküli szegény göcseji falvak jellegzetes építménye a harangláb. Ahol nem tellett templomra, ezzel harangozták össze a falut. Lickóvadamost több faluból, Vadamosból, Kis- és Nagylickóból gyúrta össze a történelem. A vadamosi falurészen álló harangláb harangja a helyi szájhagyomány szerint kongásával a dombra települt Vadamos szomszédját, a patakvölgybe épült “sáros Lickót” csúfolta.

 „Tessen csak meghallgatni a harangszót! A lickói harang azt kongatja: Dombon van, dombon van, a vadamosi e dicsekvésre csúfolódással válaszol: Sáros Liczku, sáros Liczku„.

Assisi Szent Ferenc iskolakápolna (1938-ban Pehm József építtette)

Lickó: hősi emlékmű

Lickói harangtorony