Milejszeg község aprófalu Zala megyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben. Az Észak-Göcsej dombvidékén épült település a Cserta folyó partján és a mellette fekvő két dombháton helyezkedik el. A falu külterületének nyugati részén ered a Jám-patak, Babosdöbréte és Milejszeg közt pedig a Pálosfai-patak folyik. A település belterületi része jellegzetes U alakot formáz, teljes lakott területén a 74 114-es út húzódik végig, amelynek kezdő- és végpontja is a 7405-ös út egy-egy kiágazásánál van. A község Zalaegerszegtől 14 kilométerre található, Teskánd–Dobronhegy irányában. Lenti felől 23 kilométer megtételével ugyancsak a 7405-ös úton (Pórszombat–Becsvölgye) és az abból kiágazó 74 114-es úton közelíthető meg. A település közelében található meg Göcsej legmagasabb pontja, a Kandikó, 302 méteres magasságával.
A település értékei:
Balázsfai hegyikápolna – Balázsfai út
A zalai falvakhoz tartozó szőlők egykor szinte a falutól önálló életet éltek. A gazdák nem csak a szőlőt művelni jártak a “hegyre”, hanem beszélgetni, poharazni, együtt lenni, de az Égieknek is megadták, ami jár: kereszteket, kápolnákat emeltek, miséket mondattak. Ez a világ eltűnőben van, de nem a Milejszeghez tartozó Balázsfán, ahol ma is aktív egyesület tartja össze a gazdákat, művelik a földeket, szépítik a pincéket és őrzik a kápolnát.
Útszéli kereszt a balázsfai hegyen (1904) Balázsfai út, a kápolna mellett
A balázsfai gazdák igazán nem bízták a véletlenre az Úristen gondoskodását: a balázsfai kápolna mellé még két keresztet is állítottak a megváltó dicsőségére. De a közélben még egy újabb építésű kereszt és további szimbolikus építmények védik a szőlőhegyet és a művelőit, szemmel láthatóan sikerrel, hisz a balázsfai hegyközség nagyon is él. A kápolna melletti két kereszt közül a nagyobbikat 1904-ben emelte a helyi hegyközség közössége.
Assisi Szent Ferenc római katolikus templom Milejszeg, Petőfi Sándor u. 12.
Sok göcseji falunak még a 20. század közepén sem futotta templomra. A milejszegi katolikusoknak azonban már 1792 óta van saját barokk temploma. Sok más faluhoz hasonlóan Milejszegen is a templomkert ad otthont az I. és a II. világháború harcaiban elesettek emlékműveinek, de a fekete kőtömbök és heroikus pózokba meredt harcosok szobrai helyett itt kedves és naivságában megható domborművekkel emlékeznek az odaveszett milejiekre: az egyik domborművön bajtársai, a másikon a lova siratja a harcban elesett katonát.
Református imaház
A reformáció tanításai a XVI. század végéig eljutottak Milejbe is. Becsvölgyére, illetve Kustánszegre jártak az itt élő reformátusok Istentiszteletre.
II. József Türelmi Rendelete után a reformátusság szeretett volna templomot építeni, de tervük nem valósulhatott meg. 1805-ben a lélekszámuk elérte a 300 főt. Telket azonban nem kaptak egy felépítendő templom számára. Az álom majdnem 200 év múlva, 1985-ben valósulhatott meg.
Az építés előzményeiről is szólni kell. A haranglábnál álló, 1932-ben épült tűzoltószertár már használaton kívül volt. A községi kezelésben lévő épületet megkapta a Milejszegi református gyülekezet. A szertárat elhasználódott állapota miatt, hasonlóképpen a 6 m magas toronnyal együtt el kellett bontani. Az építkezés 1985 tavaszán Nagy Kolozsvári István lelkipásztorsága és Salamon Ferenc /Bali/ gondnoksága idején kezdődött el, és közel 200 nap alatt társadalmi munkában, óriási együttes összefogással készült el a 9 m hosszú imaház a hozzá illeszkedő toronnyal együtt. Téglát, cementet, meszet, cserepet a gyülekezet tagjai adták össze. Az akkori Termelőszövetkezet erdejéből tetőfát, léc és deszkaanyagot kapott a gyülekezet. Az építkezést a gyülekezet anyagi áldozatvállalásán túlmenően, az Egyházmegye is építési segély összeggel támogatta.
Az elkészült Milejszegi református imaház és torony felszentelésére 1985.június 2-án Kovács Attila a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, és Fekete Sándor a Vas-Zalai Református Egyházmegye esperese által került sor.
Tündérkert (hagyományos göcseji gyümölcsfákból telepített gyümölcsös)
Az ősi gyümölcsfafajták megmentésére indított tündérkert mozgalomhoz a Kárpát-medencében eddig már száznál több település csatlakozott. 2015. június 27-e óta közéjük tartozik Milejszeg is, ahol a falunapi program részeként átadták az őshonos fák 3000 négyzetméteres génbankját.
Helybéli családoktól kapott oltóágakat Kovács Gyula pórszombati erdész, a tündérkertek megálmodója vette gondozásba. A rózsásszegi temető alatti területen idén kezdődtek a munkák. Az iskolázott növények kiültetéséhez május közepén fogtak hozzá: negyven önkéntes jelentkezett a munkára. Féltucat gyümölcsfafajta több változatából (például: alma, barack, naspolya, körte, cseresznye, berkenye) 45 fácska került a földbe. A gondozásuk most még a közmunkások feladata, de terveink szerint a fák „örökbe fogadhatók” lesznek. A közösen gondozott fák visszaolthatóak lesznek majd a saját kertekbe, hogy a gazdák ismerjék meg a legértékesebb fajtákat.
