Ormándlak Árpád-kori település. A falu és környéke az őskor óta lakott hely. Nevét az írásos források 1260-ban említették először. Első ismert birtokosa az Ormándi család volt, melynek itt a 16. század végéig voltak birtokai. A 17. században már több családnak is volt itt birtoka, így a 20. század közepéig a Bagodi, Naypár, Hertelendy, Köhler, Andrási, Waisbecker, gróf Somssich és a Dervalics családnak is. Gombaszögtől keletretalálható. Közigazgatási területének szélét érinti a Zalaegerszeg–Nagylengyel–Nova közt húzódó 7401-es út, utóbbiból Nagylengyel keleti részén indul Ormándlak központjába a 74 119-es számú mellékút; de egy számozatlan alsóbbrendű út is kiágazik a település felé ugyanebből az útból, Nagylengyeltől délre.

A település értékei:

Szentháromság és Nagyboldogasszony róm. kat. templom Dorfmeister freskókkal – Temető u. 11.

Göcsejből tiszta időben ellátni a Bécs környéki hegyekig, de az egykori birodalom központját egy világ választotta el az elzárt, elmaradott tájtól. Akadt azonban, aki a császárvárosi divatot a göcsejieknek is elhozta. Stephan Dorfmeister, magyarosan Dorfmeister István festő a bécsi akadémián tanult, majd az évszázados háborúk után a 18. században újraépülő dunántúli kastélyok és templomok dekorátorává szegődött. A sárvári vártól a pécsi székesegyházig ma is számtalan helyen csodálhatóak meg a falfreskói. Dorfmeister nagyobb városok és gazdag főnemesek palotái mellett kis falvakban is alkotott: így jutott el Ormándlakra is, bizonyosan valamelyik helyi földesúr megbízásából. Ha benézünk az ormándlaki templom vaskapuján, az oltár felett ott láthatjuk a barokk mester puttóit és gomolygó felhőit, ahogy azt Bécsben tanították.

Dervalics család kriptája Ormándlaki temető, Temető u. vége

Az ormándlaki temető tetején álló kriptához már csak az oda vezető fenyves allé miatt érdemes felsétálni. Az egykori jómódú földesúri család, a Dervalics família huszadik század elején emelt kriptája ma ravatalozóként szolgálja a Ormándlakot. Sorsa szerencsébben alakult, mint a néhány faluval arrébb Szentkozmadombján álló Dervalics-kastélyé, amit kihasználatlanul pusztít az enyészet évek óta.